A cikk a Mukoviszidose e.V. német internetes portálon 2020. január 20-án megjelent, a bakteriofág-kutatás legújabb eredményeiről beszámoló hír alapján készült.
A már régóta ismert, de háttérbe szorult bakteriofágok jelenthetik az egyre veszélyesebb antibiotikum-rezisztencia elleni megoldást, és alternatívát kínálnak többek között a Pseudomonas aeruginosa kezelésére is. 2019 májusában Nagy-Britanniában pedig egyéni bakteriofág-terápia segítségével mentették meg egy a transzplantáció után mikobaktériummal fertőződött mukoviszcidózisos beteg életét.
Történelmi visszatekintés: Az antibiotikumok terjedésével a bakteriofágok feledésbe merültek
(1873 – 1949)
A bakteriofágokat 1917-ben – tehát már több mint 100 éve! – fedezte fel a kanadai Felix D’Herelle. A második világháború során egyes bakteriális fertőzéseket bakteriofág-készítményekkel kezeltek, és több európai és amerikai gyógyszercég is forgalmazott bakteriofágokat gyógyszerként. Az 1928-ban felfedezett penicillin és az azt követő további antibiotikumok viszont kiszorították a körülményesebb bakteriofág-terápiát a piacról. Ezt követően az antibiotikum-fejlesztés rohamléptékben haladt a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban, és az antibiotikumok egészségügyi, állatorvosi és mezőgazdasági alkalmazása azóta is egyre jelentősebbé válik. Ennek következtében 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális akciótervben hirdette ki az antibiotikum-rezisztencia veszélyét. Azóta szigorúbban vizsgálják az antibiotikumok szükségtelen használatának kockázatait.
Oroszországban és Kelet-Európában a bakteriofágok a patika polcain
Az antibiotikumok a kelet-európai országokban és Oroszországban sokáig csak korlátozottan voltak beszerezhetők, így ezen a területen sok esetben csak a bakteriofág-terápia jelentette az egyetlen esélyt a gyógyításra. Ezáltal nem tűnt el teljesen ez a terápiás módszer a kórházi és az orvosi gyakorlatból. Az 1923-ban a grúziai Tbilisziben alapított Eliava Intézet azóta is fontos szerepet tölt be a bakteriofág-terápia kutatásában, Varsóban pedig 2005-ben alapítottak a bakteriofágokra szakosodott klinikát. Oroszországban és több kelet-európai államban a bakteriofág-készítmények ma is kaphatók a gyógyszertárakban, habár hatásukat és biztonságosságukat nem támasztják alá az európai gyógyszer-engedélyezési eljáráshoz szükséges klinikai kísérletek.
A bakteriofágok nem passzolnak egyik klasszikus gyógyszer-kategóriába sem
Forrás: Pixabay.com
A szükséges klinikai kísérletek hiányát az is magyarázza, hogy a vizsgálatok csak nehezen végrehajthatók, mivel a bakteriofágokat az illetékes hatóságok által nyilvántartott egyik gyógyszer-kategóriába sem lehet igazán besorolni. A bakteriofágok olyan speciális vírusok, amelyek a baktériumokat fertőzik meg. A bakteriofág a baktériumra kapcsolódva befecskendezi örökítőanyagát, majd a baktériumot gazdatestként használja fel a szaporodásra. Amikor pedig a bakteriofág utódok kialakulnak, a baktérium elhal.
A bakteriofágok maguk határozzák meg a szükséges dózist. A bakteriofág-terápia mondhatni önállóan adagolja magát, és a szervezetbe jutás után már nem szabályozható: amíg a befogadó baktérium jelen van, a bakteriofág is szaporodik, viszont, amint az adott baktérium kihal, a bakteriofág is elpusztul.
A bakteriofágok gazdaszervezet-specifikusak. A bakteriofágok tulajdonságait különösen befolyásolja a gazdatest, így a terápiát a páciens számára egyénileg, a kórokozó baktériumnak megfelelően kell alkalmazni. Laboratóriumi körülmények között úgynevezett „phagogram” formájában figyelhetők meg a különböző baktériumtörzseket hatásosan kiirtó bakteriofágok. A hatás szempontjából a gazdaszervezettől való függés előny, mivel a bakteriofágok így kizárólag a kezelendő baktériumot támadják meg, ezzel megkímélve a természetes baktériumflórát.
A bakteriofágok biológiai sajátosságai körülményessé teszik klinikai vizsgálatokat
A bakteriofág-terápia említett biológiai előnyei, mint a dózis önszabályozása és a gazdaszervezet-specifikusság a tanulmányokhoz és a hatósági engedélyezéshez szükséges klinikai vizsgálatok szempontjából hátrányt jelentenek. A terápia hatásosságát gyakran nehéz megállapítani, mert a dózist nem lehet pontosan beállítani. Valószínűleg azért lett sikertelen a PhagoBurn nevű nagyszabású európai kutatás is, mivel a készítményben található bakteriofágok egy idő elteltével az aktivitásukból is veszíthettek. Egy ilyen változó dózisú készítmény, amelyet ráadásul személyre szabottan kell előállítani minden egyes páciensnek, nehezen egyeztethető össze az engedélyezési előírásokkal, hiszen ha egy bizonyos gyógyászati készítményt jóváhagytak, annak összetétele már nem változtatható. Ezért a személyre szabott összetétel a hatósági előírásoknak megfelelve nehezen kivitelezhető.
Aktuális projektek a Pseudomonas aeruginosa fertőzés kezelésére
Minden nehézség ellenére vannak előrelépések. Jelenleg két, a Pseudomonas aeruginosa kezelését megcélzó projekt is folyamatban van, és megpróbálják a hatósági gyógyszer-engedélyezési eljárás akadályait is elhárítani.
Phage4Cure
A németországi államilag támogatott Phage4Cure projekt egy olyan fágkoktél fejlesztésén dolgozik, amelyet meghatározott és egységes laboratóriumi körülmények között össze lehet állítani négy különböző bakteriofág típusból. Egy ehhez hasonló koktél szélesebb körben alkalmazható lenne, mint az egyes bakteriofágok külön-külön, és ezzel a szabványosított módon történő engedélyeztetés is könnyebben megvalósítható. A Phage4Cure projektjéből a cisztás fibrózisos páciensek is profitálhatnak: a Pseudomonas aerugiosa kezelésére fejlesztett inhalációs terápia klinikai vizsgálata a hírek szerint a berlini Charité-ben, Európa egyik legnagyobb egyetemi kórházában fog zajlani.
PhagoFlow
Szintén a Pseudomonas aeruginosa fertőzés kezelését célozza meg a 2019-ben indult másik német projekt, a PhagoFlow. Az egyénileg összeállított bakteriofág-készítmény helyileg alkalmazva kenőcs vagy tinktúra formájában szolgálna sebfertőzések ellátására. Ezek a készítmények a gyógyszertárakban lennének előállíthatók az előírt körülmények alapján, így mentesülve az általános gyógyszer-engedélyezési eljárás alól. A PhagoFlow projektbe előreláthatólag 2020 végén léphetnek be az első részvevők.
A bakteriofág-terápia reneszánsza?
A bakteriofág-terápia valószínűleg reneszánszát éli. Mindenesetre feltételezhető, hogy a jövőben a bakteriofágok kiegészíthetik az eddigi antibiotikumos kezeléseket. A vizsgálatok során megállapították, hogy egyes antibiotikumok ismét hatásossá válnak, ha előzőleg vagy a kezeléssel egy időben bakteriofágokat is alkalmaznak. A bakteriofágok és az antibiotikumok együttes alkalmazása laboratóriumi körülmények között az antibiotikumrezisztenciáért felelős biofilm ellen is sikeresnek bizonyult, és a szükséges antibiotikumok mennyisége is csökkent. A felfedezés azért is jelentős, mert napjainkban, az antibiotikum-rezisztencia korában kulcsfontosságú a mielőbbi megoldás megtalálása.
A bakteriofág-terápia eredményei a mukoviszcidózisban
2019 májusában a Nature nevű brit tudományos folyóirat egy 15 éves cisztás fibrózisos betegen végzett sikeres bakteriofág-terápiáról számolt be. A fiatal brit lány állapota transzplantációt követően kezdett rohamosan romlani a teste eltérő részein megjelenő életveszélyes mikobakteriális fertőzés miatt. Egy antibiotikumos kezelés sem hozott eredményt, és egyéb alternatívák hiányában a szülők kérésére az orvosok kísérletet tettek a bakteriofágokkal való gyógyításra. A bakteriofág-kutatócsoport szakértői személyre szabott fágkoktélt kísérleteztek ki, amely hatásosnak bizonyult, és sikerült megmenteni a páciens életét.
Eredeti cikk a német betegszervezet honlapján olvasható: Therapie mit Bakteriophagen
Fordította : Kenyeres Gyulassy Kinga
Legújabb híreink: Közlemény az Országos Cisztás Fibrózis Egyesület bejelentésével kapcsolatban
Comments are closed.